Island of Pag
Pag-sziget az Adria-i tenger északi részén fekszik, Horvátország ötödik legnagyobb szigete. Területe 285 négyzetkilométer és 270 km-es tagolt partjával pedig a leghosszabb tengerpart vonalú, öblökben, szurdokokban, hegyfokokban és strandokban bővelkedő szigete. A sziget 24 településén több mint 8000 ezren élnek. Pag egy különleges látványt nyújtó sziget, igaz, hogy Horvátországban csodálatos nyaralóhelyek vannak, de a Pag-szigeti panoráma semmihez sem hasonlítható. Szinte a sziget egészén csak fehér homokos síkságot és óriási sziklákat lehet látni, kevés a fás, zöld terület. Inkább csak bokrokat, olaj és fügefa ligeteket lehet látni. A sziget kopársága annak tudható be, hogy ki van téve a bóra szél állandó ostromának. A helyiek turizmusból, birkatenyésztésből, olíva termesztésből és a sajtkészítésből élnek. A szigeten egyedülálló a növényvilág -ahol vékony fű, alacsony aromás növények, zsálya és szalmavirág nőnek-, amelyek a pagi juhok táplálkozásának alapját képezik, és ezek adják meg a híres pagi sajt különleges ízét.
A sziget nagyszerű fürdőzési lehetőségeket kínál, sok csodás strand található itt, de aki nem szeretne zsúfolt strandokon napozni, pancsolni, az a sok rejtett kis öböl valamelyikénél is fürdőzhet. A Pag-sziget, a szórakozás szempontjából is számtalan lehetőséget kínál. A strandokon általában már nappal elkezdődnek a beach partyk, és szinte minden településen több szórakozóhely várja a pörögni vágyókat. A Pag-sziget egyaránt tökéletes hely a nyüzsgésre vágyók számára és a nyugodt nyaralást kedvelők számára is. A sport kedvelői is jól fogják itt érezni magukat, mivel egy több mint 100 kilométeres kerékpár úton van lehetőségük biciklizni és a sziget természeti adottságainak köszönhetően a sziklamászásra is lehetőség van. Aki jobban kedveli a vízi sportokat, az búvárkodhat vagy vitorlázhat.
Gasztronómia
A szigetről szólva a gasztronómiai kínálatról sem szabad megfeledkezni. Itt mindenki a híres pagi juhsajtot kóstolgatja. A "pazski szir-t", vagyis a juhsajtot, érlelésekor többször megkenegetik olívaolajjal, de a helyiek néha evés közben is így tesznek a sajtfalatkákat. A hatvan kilométer hosszú, napsütötte kopár sziklákkal tarkított szigeten, füge és olíva olajat is érdemes vásárolni, mert kiváló minőségűek. A horvátországi szigetek bármelyikén járva kötelező elem a tengeri finomságok megkóstolása. A hagyományos sülthalon, tintahalon kívül itt ettük az utóbbi évek talán legjobb polipját és a borban párolt feketekagylót se hagyja ki senki, aki erre jár. Fenségesen finom, ráadásul nem is túlságosan drága. S ha már a gasztronómiai örömöknél járunk, említsük meg az országosan is elismert helyi specialitást, a zsályás bárányhúst, amiről ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk, ha Pag szigetén járunk.
Pag-sziget történelme
Pag szigete már a neolitikumban (újkőkorszak vagy csiszoltkő-korszak) is lakott terület volt. Mint a régió legtöbb akkoriban lakott településén itt is illír törzsek laktak. Az illír törzsek nagy családjához tartoztak a liburniak is. A liburni törzsek jelenlétére utalnak annak a nekropolisznak a maradványai, melynek a neve Mihovilje volt, a jelenlegi Novalja település mellett. A római birodalom Kr.e. az I. században vetette meg a lábát a szigeten. A római megszállás közel hét évszázadon keresztül tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre a kor kívánalmainak megfelelően. Ekkoriban három nagy templomot is építettek, valamint megerősítették Caska, Novalja és Kosljun városait is. A régészek a római kor nyomaira bukkantak a Zrce strandnál is, ahol egy római temető maradványait tárták fel, valamint egy kőfejtőt Novalja északi felén. A VI. században szláv népek költöztek a szigetre, majd a VII. században a horvátok. Később az ide érkező horvát törzs kettészakad az északi Rab-i részre, valamint a déli Zadar-i közösségre. Ekkoriban sűrűn előfordultak összetűzések a két rokon népcsoport között, melyek a közép korban is előfordultak. Ennek a Velencei Köztársaság seregei vetettek véget, amelyek elözönlötték egész Dalmáciát és számos szigetet, várost a hatalmuk alá hajtottak. A Velencei Köztársaság elleni hadviselésbe III. Béla királyunk 1180-ban csatlakozott, aki elfoglalta Pag-ot és a Magyar Korona gyarmatává tette. 1244, III. Béla király utóda, IV. Béla Pag-nak szabad királyi város címet ajándékozott. A XIII. században területi vita alakult ki a Pag-sziet hovatartozását illetően a zadari királyság és Pag között, amely miatt a Krk-i Frigyes herceg az egész szigetre igényt tartott. A vita végére a Velencei szenátus tett pontot, így a sziget Zadar fennhatósága alá került. Az ezt követő időszak területi villongásokkal telt, a Pag-iak és a Zadar-iak között, melynek 1403-ban Nápolyi László vetett véget. A XV.-XVI. században a sziget és települései virágkorukat élték, leginkább a sókitermelés miatt. A Pag és Rab közötti vita mégsem szűnt meg teljesen, egészen a XVI.-XVII. századig, amikor a törökök elözönlötték az egész régiót, többek között Pag-ot is. Ekkoriban a sziget szinte teljesen elnéptelenedett, alig volt ezer-ötszáz lakosa.
A törököket azután a velenceiek űzik el a szigetről, majd amikor a Velencei Köztársaság megbukott, a sziget a Habsburg birodalom, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. 1805 és 1813 között Napóleon seregei lerohanják Európát, így a Pag-sziget is a birodalom részévé válik, majd Napóleon bukása után ismét az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolják. Pag szigete az I. Világháborúig marad a monarchia része, ekkor Itália szállja meg. Az olasz megszállás a II. Világháborúig tart, a fasiszta Olaszország bukásáig. Ebben az időszakban koncentrációs tábort tartanak fent a szigeten. A háború után Pag szigetét a Tito-i Jugoszlávia részét képezi egészen 1991-ig, amikor Horvátország kinyilvánítja függetlenségét.
Pag kultúrtörténeti kincsekben gazdag városa a 20 kilométernyi aprókavicsos és homokos partszakaszok által karéjozott Pagi-öbölben telepedett meg. A várost és az azonos nevű szigetet nemzeti parkok ölelik körbe. Délről a kisebb-nagyobb szigetekkel és zátonyokkal rendelkező Kornati, míg az északi, szárazföld felőli részen a kellemes pihenést, a sűrű erdőkben megtett kellemes sétákat és a lenyűgöző vízesések látványát kínáló Plitvicei-tavak. A Paklenica és az Észak-Velebit nemzeti parkok is közel vannak, sőt a Krka Nemzeti Park sincs messze, amely áttetsző vizű zuhatagainak sorával és a Krka-folyó szurdokában megtelepedett Visovac szigettel gyönyörködtet.
The island of Pag belongs to a group of Kvarner islands, northeast over them is Velebit. Pag belongs to one of the larger Adriatic islands. With an area of 284,56 km, it has a rich configuration of terrain and landscapes as well as the indentation of the seacoast.
The island of Pag is rich throughout almost all of its coast with beautiful beaches, capes, hidden bays, gray stone of the most peculiar shapes, and somewhere it is rich with Mediterranean dense underbush and in other places with tame pine forests.
Pag is rich with numerous springs and fountainheads in the sea. Pag has three lakes: Veliko and Malo blato and Kolanjsko blato, where there is an ornithological bird reservation. It is full of various aromatic herbs and grasses which strongly affect the quality of the famous Pag cheese.
The entire island is intertwined with beautiful dry walls which leave the magic of days long gone. On the north you can see beautiful century old olive trees.
The residents of the island deal with cattle breeding, olive growing, agriculture, fishing.
For centuries Pag has been producing salt which for years has been carrying richness but also problems and wars.
Today, tourism is the most important economic branch of the island. Attractive traditional values of the island are its attire and folklore heritage.
The tradition on the island is also making of the Pag lace. Beside these, the island is also very famous by salt production.
Pag cheese is cheese produced from the milk of sheep which graze on the hilly pastures that are rich with aromatic plants. These plants are exposed to salt because of the frequent strong winds. This kind of pasture is what makes the specific and recognizable aroma of the Pag cheese.
Pag lace is one of the most famous Croatian souvenirs. It is made in the city of Pag which is located on the island of Pag. It is woven by needle and is still preserved in its original form. Pag lace can be purchased from the lace weavers which weave during the summer months in front of their houses.
History of island of Pag
The ancient Greeks and the Romans were the first to use the amphora as a means of storing oil, wine and many other products. The way to transport goods as their maritime trade increased across the Mediterranean.
Made from a resilient ceramic material, the amphora has withstood the ravages of time and enables us to study the cargo of ancient shipwrecks. This has given us insight into the ancient maritime trade routes and economy of the period.
In the spring of 2004. the discovery of a sunken 1st century BC merchant ship by Drazen Peranic, revealed a collection of one hundred amphorae and the remains of two lead anchor. This marine archeological site is located in Vlaška Mala bay, Velebit Canal, eastern of Pag.
